Két héten belül dönt ígérete szerint Donald Trump amerikai elnök, hogy az USA beszáll-e az Izrael által indított Irán elleni háborúba. A hívei megosztottak, s még sokakban élénken él, hogy 2003-ban hazugságokra alapozva támadták meg Irakot, ahol gyors győzelem helyett a kilenc évi kínlódás temérdek halottat, irdatlan költséget és egy terroristafészekké vált, szétesett országot eredményezett.
Niall Ferguson és Yoav Gallant egyetért azokkal, akik szerint csakis az amerikai légierő tudja kifüstölni az utolsó iráni urándúsítókat. A Times-ban megjelentetett közös kommentárban a Stanford Egyetem professzora és az izraeli diplomácia korábbi főnöke rámutat: érthető, hogy Trump a legnagyobb gondossággal készíti elő döntését.
Az Ukrajnának szánt amerikai katonai és pénzügyi segítség elmaradása megnehezíti az orosz agresszió elleni védekezést, az egyre gyakoribb ukrán dróntámadások az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
A nagy csinnadrattával, iszonyú összegből beharangozott klubvilágbajnokság egyes meccseire egy Fradi–Újpest-derbi nézőszáma jött csak össze.
A magyar miniszterelnök gondolatai mellett Putyin-, Kim Dzsongun- és Bolsonaro-idézetek is díszítik a figyelmeztetésnek szánt alkotást.
Válogatásunk a világlapok híreiből.
Legalább 40 000 ember halála köthető az azbeszthez az Egyesült Államokban, a Trump-féle környezetvédelmi hivatal mégis azt mérlegelheti, hogy feloldja a tilalmát néhány esetben.
A szociológiaprofesszor szerint sok a hasonlóság az orbáni rendszerrel, de vannak komoly eltérések is.
Az elnök a rabszolgaság eltörlésének emléknapján állt elő legújabb ötletével.
A sajtótitkár szerint az elnök a diplomáciai megoldásban érdekelt, de erőt sem fél alkalmazni.
Politikai gyilkosság, katonai díszszemle Washingtonban, fegyveresek Los Angeles utcáin – nem azok a képek, amelyek az idilli Amerikát idézik, márpedig az elmúlt napok erről szóltak az országban. Amely az elnök 79. születésnapja mellett arról is megemlékezhetett, hogy az üzletember épp tíz éve jelentette be: indulni kíván az elnökválasztáson.
Válogatásunk a világlapok írásaiból.
A zenész, akinek Trump korábban már megüzente, jobb, ha befogja a száját, úgy véli: csupa olyan dolog zajlik épp Amerikában, amiről az emberek azt hitték, ilyesmi ebben az országban sosem történhetne meg.
De azért mindenféle dolgokról tárgyalnak az amerikaiakkal.
A játékosok és a klub képviselői diplomatikusan kezelték a helyzetet.
Az amerikai elnök egyelőre nem hozott végleges döntést országa szerepvállalásáról az izraeli-iráni konfliktusban.
Sok a kérdés a Donald Trump-féle okostelefonnal kapcsolatban, és az sem tűnik szerencsésnek adatvédelmileg, hogy egy ilyen magas rangú politikai szereplő maga ad ki egy mobilt.
Katonai diadal kapujában áll Izrael, ám az Irán ellen indított támadása csak akkor lehet tartós siker, ha a teheráni teokratikus rezsim összeomlik, vagy sikerül megsemmisíteni a perzsa állam atomkapacitását. Utóbbi csak Amerika hadba lépésével lehetséges, annak következményei azonban beláthatatlanok.
Trump a G7-csúcsról hazatérve arról beszélt, hogy célja nem az átmeneti tűzszünet, hanem „egy végleges, valódi befejezés”.
Létezik-e még az amerikai elrettentő erő a világban? Mit lép Donald Trump a közel-keleti háborúban. Kié lehet a hatalom Iránban az ajatollahok után? Jogi és morális dilemmák Irán megtámadása ügyében: mi van, ha Kína is azzal az indokkal támadná meg Tajvant, hogy az veszélyt jelent rá. Az EU-nak most már tényleg távoznia kell az orosz energiapiacról, azaz felhagynia Putyin háborújának támogatásával. Témák és vélemények a világlapokból.
